Gyilkos hernyó a hangyaboglárka lárvája

A kifejlett nagyfoltú hangyaboglárka (Maculinea arion) ártatlan nektárfogyasztó, lárva állapotban viszont más rovarokat eszik. A lárva mintegy három hétig a kakukkfű-fajok levelein él, de a negyedik lárvaállapotba érve leereszkedik a talajra, és ekkor „költözik be” egy hangyakolóniába (mert önmaga teljesen védtelen). E célra csak a fullánkos vöröshangya (vörös bütyköshangya, Myrmica spp.) fészkei felelnek meg. A hernyó annak ellenére, hogy nagyobb és különbözik a hangya lárváitól, sikeresen álcázza magát és eléri, hogy a hangyadolgozók „megtűrjék” a fészekben. A lepke lárvája hangyalárvákat fogyasztva fejlődik. Az álca néha olyannyira sikeres, hogy a hangyadolgozók saját lárvájuknak nézve közvetlen módon etetik a hernyót.

A boglárkalepke hernyója a hangyafészekben mintegy kilenc hónapot tölt. Itt éri el a bábozódás előtt testömegének 98-99%-át. A bábozódás is itt történik meg, és a kifejlett lepke (imágó) a következő évben kel ki. A fészekben eltöltött idő alatt a lárva testfelszínén található anyagok biztosítják, hogy a hangyák nem tekintik őt ellenségnek (kémiai mimikri).

Magyarországon a lepke az Alföld kivételével sok helyen megtalálható volt, különösen Budapest környékén és az Északi-középhegységben. Mára már csak kis populációi élnek a középhegységben és a dombvidékeken.

Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Natura 2000 faj, a Vörös Könyvben és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjában szereplő, illetve a Berni Egyezmény hatálya alá tartozó faj.