Barion Pixel
Insectum magazin

Kittenberger Kálmán: egy magyar gyűjtő Afrikában

Kittenberger Kálmán a legnagyobb magyar Afrika-kutató, gyűjtő, vadász és író volt, akinek kalandos élete megpróbáltatásokban jócskán bővelkedett. “Az utolsó vadászat” címmel dokumentumfilm készült az élete egy darabkájáról, amelyben barátja, Fekete István segítségével mutatja be az alkotás, milyen ember volt Kittenberger.

Több, mint 140 éve, 1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, gyűjtő, a magyar vadászirodalom klasszikusa. Még megélte az 1956-os múzeumi tűzvészt, amelyben az általa gyűjtött anyag nagy része odaveszett. Megmaradt viszont az igen értékes rovargyűjteménye, köztük számos új faj, amelyek egy részét Kittenbergerről nevezték el.

Az élete

Kittenberger Kálmán a felvidéki Léván született 1881-ben. Édesapja (Kittenberger Imre) suszter volt, édesanyja (Hangyási Antónia) nyolc gyermek neveléséről gondoskodott minden nap. Kálmán szülővárosában volt kisiskolás. Gimnáziumi tanulmányait nem tudta végig vinni, hiszen anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Átíratkozott a helyi tanítóképzőbe, ahol kisegítő preparátorként dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában. Később beiratkozott a tanárképző főiskola matematika-természetrajz szakára.

Fizetéséből a megélhetésre sem futotta. Olyannyira kilátástalannak látta a helyzetét, hogy néha már az öngyilkosságot fontolgatta. Helyzete 1902-ben fordult jobbra, amikor a brassói havasok szomszédságában fekvő Tatrangra került tanítónak. Megszerette ezt a helyet, ahol szenvedélyének, a vadászatnak is hódolhatott. Még ebben az évben valóra vált nagy vágya is: preparátorként részt vehetett Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos afrikai vadászkirándulásán, sőt a Magyar Nemzeti Múzeumtól egy esztendei fizetést kapott. Kittenberger cserébe vállalta, hogy – megfelelő térítés ellenében – állatokat gyűjt az intézmény állattára számára.

Az expedíció 1903-ban indult el Afrikába és az első megállójuk Mombasa (Kelet-Afrika) volt. Kittenberger lelkesen gyűjtötte a különféle állítokat, és küldte azokat múzeumnak.

Ám hiába volt a szorgalmas gyűjtögetés és azok haza küldése, fizettsége elapadt. A többszöri reklamáció után Kittenberger úgy döntött, hogy felháborodása jeléül elküldi az egyik középsű ujját, amit egy vadászat során egy oroszlán harapott le.

A kelet-afrikai expedíciója után néhány hónapra haza jött, hogy legyengült szervezetetét regenerálni tudja. A pár hónapos pihenő után a Vörös-tenger délkeleti csücske felé vette az irányt, és az igen veszélyes és felfedezetlen Danakil-földön gyűjtött. Ekkor barátkozott össze Horthy Jenővel.

Ennek a felfedezőútnak a katonai behívója vetett véget. Egy év katonai szolgálat után újra Afrikába utazott, és 1908-1912 között már az Állatkert számára gyűjtött állatokat.

1913-ban indult a következő nagy útjára (Uganda és Kongó), ám ekkor kitört az első világháború. A brit hatóságok letartóztatták, felszerelését és gyűjteményét elkobozták, őt pedig internálták.

A fogságból 1919. december 31-én érkezett haza. A következő évben a Nimród vadászújság főszerkesztője, majd tulajdonosa lett.

Barátjával, Horthy Jenővel 1925 és 26 között tért vissza Afrikába. Utolsó afrikai útja 1928 és 1929 között volt, amikor Uganda nyugati vidékén tanulmányozta az állatokat.

Több, mint másfél évtizeden keresztül kutatta Afrika szépségeit és kincseit. Ezalatt az idő alatt több ezer állatot gyűjtött (köztük ötvenhétezer ízeltlábút) a Magyar Nemzeti Múzeum és az Állatkert számára. Rengeteg fajt ő fedezett fel, és mintegy 40 egyedet róla neveztek el. Számos könyvet írt és megszámlálhatatlan publikációja jelent meg Afrikáról, az állatokról és azok preparálásáról.

Életének nagy tragédiája 1956. október 24-én következett be, amikor a harcok során a Magyar Nemzeti Múzeum épülete lángra kapott és a tűz következtében a híres Afrika-kiállításának túlnyomó része porig égett.

Kittenberger Kálmán természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő 1958. január 4-én hunyt el.

A film

Kittenberger Kálmán életéről készült egy tévéfilm, “Az utolsó vadászat” címmel, melyben Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a főszereplőt.
A filmet a 2021-ben megrendezett “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás apropóján mutatták be először az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Papilio thoas, fehér keretben | #2366

Három, fehér keretű pillangót vásároltunk, amely a lakásunk egyik legszebb látványossága lett.

K. Zsolt (Debrecen)
Papilio ulysses, fekete keretben #2

Két gyönyörű lepke is díszíti az irodánk falát, amiket az Insectum webáruházból rendeltünk. Minden ügyfelünk a csodájukra jár! :) Csak ajánlani tudom a Péter által készített műalkotásokat, különösen azoknak akik egyedi lakberendezési tárgyra vágynak!

V. Ferenc (Debrecen)
Caligo atreus, fekete keretben | #2771

Péter munkái kimagasló minőségűek. Egyedülállóak ebben az országban. Olyan maximalizmussal, türelemmel és precizitással dolgozik, ami szívből jövő elismerést érdemel. Minden egyes termék, amit tőle rendeltünk tökéletes. Napjában többször is megcsodáljuk a munkáit és bárki jön hozzánk mindenki ámulva "leragad" a keretek előtt. Nem csak a rovarok szépsége nyűgözi le őket, hanem a gondos és aprólékos elrendezés, feliratozás, a hibátlan preparálás is. A szállítás villámgyors és a csomagolás olyan alapos, hogy a rendelés kibontása felér egy karácsonyi ajándék kicsomagolásával. Mi egyértelműen rajongókká váltunk és hálásak vagyunk Péternek, amiért a természet lenyűgöző teremtményei, ilyen fantasztikusan értékes formában, gyönyörű otthonunk méltó díszeivé válhatnak.

V. Natasa (Páty)
Phoebis philea + Anteos menippe, fekete keretben | #2590

Minden időben megèrkezett amit rendeltem. Talán mèg szebbek is a termèkek mint ahogy azt a kèpernyőn látjuk. Minden kèrdèsemre szinte azonnal választ kaptam. Nagyon meg vagyok elègedve. Köszönöm 😊

S. Márta (Dabas)
Papilio blumei, fehér keretben | #2365

A webáruház tökéletesen mutatja az árut,amit gyorsan és szépen ,szakszerüen becsomagolva küldenek.
Csak ajánlani tudom.

D. Aladár (Budapest)
Bankkártyás fizetés Barionnal